Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Most lehet összegeznem kéne az előző évet, de nem teszem, hísz le van írva. KépEnnek valamiért így kellett történie. Fogadalmakat nem teszek, így nincs  mit megszegni. Remélem ebbe az évbe több jó fog történni mindenkivel! Csak ezt kívánom!

B.Ú.É.K. !

2011.01.01


 

 

Egy ismerősönmél elkezdtünk kivesézni egy verset. Hűha, ha most jobban belemerülnék a gondolkozásba rengeteg miért vetődne fel bennem . A Szerzőtől nem kéne megkérdeznem mért írta, de most ha így az emberektől megkérdeznénk, hogy szerintűk ez miről szól és mért íródhatott meg, lehet nagyon sok hasonló választ kapnék/ kapnánk.  Mért van az, hogy az emberek 90% /na jó lehet, hogy kevesebb/ elfordul egymástól, átgázol sok mindenkin, hogy a céljait elérje. Nincs összefogás. Bünösök vagyunk, lehet már akkor is mikor megszülettünk. És csodálkozunk, ha ilyen bűnösök vagyunk, még az Isten /már ha van / leveszi rólunk a kezét. Magam módján hiszek valami felső hatalomba/ nem a politikusokra gondolok/, de most mondjuk az ő szemszögéből nézzük. Vegyük úgy hogy ő egy szülő és mi vagyunk a gyerekei. Nevelget minket és a körülményekhez képest megpróbál nekünk mindent megadni. De sokan nem  jó gyerekek./Lehet én sem/ És hiába próbálja a szülő jó útra terelni gyerekét az ellenáll. Próbál neki segíteni, kihúzni a slamasztikából, ha úgy adódik, de ha nem hagyja, újra és újra  elköveti azokat a híbákat, bizony a szülő is belefáradhat, megtörhet és a legvégső esetben feladja. Csak a a baj, hogy ezek a rossz gyerekek már mindenkit kezdenek magukkal rántani. A jó gyerekek viszont kevesen vannak hogy visszarántsák a dolgokat. És sajnos a rosszak miatt már ők sem kapnak olyan támogatást. És sokan vannak azok is, aki csak a szájukat jártatják vagy félnek és nem tesznek semmit. Ami adódhat önbizalomhiány miatt is. És inkább hagyják magukat az árral sodródni. Ha így nézzük a dolgott akkor a szülőt is meg lehet érteni. De persze más szemszögekből is nézhetnénk a dolgokat, most én ezt  a verziót gondoltam megfogalmazni. Szóvbal mit várjunk ebbe az új évbe?

2011.01.07.


 

 

Mik is történtek a napokban! Majdhogynem semmi. Meló hazajövök. Szabadnapjaimon fogászat  vagy próbálom magam utólérni. Bosszankodás, hogy már megint csak pár percen múlott, hogy nem értem el a neten! De ma végre az a várva várt üzenet! "Itthon vagyok, hívhatsz!" Minden várakozást megért! És az az az öt hónap mintha nem is lett volna! Szerte foszlott egy pillanat alatt. Kibirtam! És ezért tisztelem becsülöm magam. Vajon mennyien lennének erre képesek, hogy akit szeretnek, arra várnak?  Sokaknak meg  kéne tanulni mi az a törelem! De most jut eszembe más jó dolgok is történtek! Magdi "anyus" is hívott a múlt héten: végre van munkája! Másfél év után végre kapott! Endy is csacsogott majd egy jó órát velem. Elmondta a salzburgi élménybeszámolót. Sajnálom, hogy nem lehettem ott, de majd az idén! Holnap meló és ünneplés, és remélem pénteken utazás Hozzá! Ha kell egy hétig nem eszem, nem érdekel, de Őt most már szeretném a karjaimba zárni!   

Még valami! A megérzésem megint működött, csak megint nem mertem neki hinni! A tavalyi szabimat beírtam erre a hétre, de aztán átmódosítottam. Most kuncsoroghatok egy napért! Remélem megkapom! Ugye megkapom? Szorítson nekem mindenki! Köszönöm! 

2011.01.10.


 

 

Mesélhetnék, de nem akarok. De azért annyit elmondok Picurnak pénteken új gazdija lett. És a a védőangyalom már megint sikeresen vigyázott rám.

2011. 01.17.


 

 

Ma megkínoztak és még nincs vége. De a kínoknak sosincs vége. Ha az egyiket letudja jön másik. És persze olyan szenvedés is van amitől nem is akar megválni az ember. Mintha az éltetné. Furcsán vagyunk összerakva mi emberek, nagyon furcsán!

2011.01.18. 


 

 

Ezt ma kaptam Tyimtől! Köszönöm!

-Geszti szeme gyönyörű, nem kell neki napszemű...-
- Messze van az Oktogon, mosoly legyen arcodon!
- Zoli csendbe somolyog, Eszti végre mosolyog?
- Kiürült a mókatár, a tyimesség várva -vár!

2011.01.20.


 

 

 Ma mondhatnám azt, hogy elégedett vagyok magammal és mégsem érzem azt. Pedig végre rászántam magam, hogy egyedi billentyűzetemet megreparálom. Unalmamban még egy kabátba is bevarrtam a zipzárt. De még sem dob fel a dolog. Pár napja kaptam egy ici pici ígéretet, de úgy látszik a türelmetlenségem miatt büntibe vagyok és nem tartotta be a szavát.  De nem is okolhatom miatta, mindez csak magamnak köszönhető. Magamnak főztem, nekem is kell megenni. Gondolkoztam sok mindenen.  Megkérdezték tőlemKép  milyen az saját világom. Most erre mit mondjak, nem sokkal jobb mint a való világ. Mért van az, hogy a mesében a jó elnyeri méltó jutalmát? Azt mondják a mesék a valóságon alapulnak!  Ezek szerint nem vagyok jó. Nem kaphatom meg azt amiért " küzdöttem". Tudom, hogy voltak súlyos vétkeim amiket elkövettem másokkal szembe, de kinek nincs, lehet most ez a büntetés érte? Nem volt elég, hogy tanultam a hibáimból?  Megint szembesültem, azzal a ténnyel hogy egy senki vagyok. Engem nem lehet szeretni, csak kedvelni.  Könnyű elfelejteni is. Lehet innen is lépnem kéne? Vajon kinek hiányoznék? Egy senki senkinek nem hiányzik

De én itt nyavajgok miközben másoknak sokkal de sokkal komolyabb gondjaik is vannak. Szóval be is fejezem.

2011.01.20.


 

 

Kép Fejeltetek már le zongorát? Csak azt tudom ajánlani, hogy ne tegyétek, baromira fáj!

2011.01.21.


 

 

 Na összegezzük mi történt a napokban. A formámat megint hoztam, de nem is én lennék, ha nem nézek be valamit. Persze, hogy rossz időpontra mentem a fogászatra. De ha már 15 éve elviselem azt a gyökeret, az az egy nap már nem oszt vagy szoroz. Így hazajőve nekiláttam a kollegina kisfijának a jelmezéhez. Volt bennem egy kis para, de ahhoz képest egész jól sikerült. Jó aláírom, hogy nem lett tökéletes és volt olyan pillanat amikor azt hittem teljesen elrontottam, de ma már értesítettek róla, hogy jól sikrült. Még apróságok kellenek hozzá, csak ahhoz még anyaghiányom van. Az holnap pótolom. Minden esetre hajnali fél kettig elvoltam a melócskával. Az biztos, hogy a húzamosabb üléstől teljes mértékbn el vagyok szokva és ami a legfurább ízom(hely)láz van ettől. Normális dolog ez? Hallottatok már ilyet? Viszont tegnap egy kérdésre kaptam választ. Nem esett le, hogy mire mondta, mert közben már másra tereltem a szót. de ez van mikor lassú a gép és a net. Ki tudja a többi szövegemet látta e? Minden esetre ma rájöttem mi volt az a válasz. Jobb később mint soha!  Aztán itt van ez az msn dolog. Ez úgy el szállt, mint annak a rendje. Ezzel is szórakoztam pár órát. Persze sikertelenül. Kíváncsi vagyok ezt mikor sikerül orvosolni, mert ugyebár ígéretekből van bőven. amennyi ígéretett kaptam már és azt pénzre lehetneKép  váltani lehet már milliomos lennék. A súlyosabb ígéreteket duplán számolnánk. Tudom én is sok be nem tartot ígéretet tettem, de mostmár próbálok odafigyelni rá, hogy ne tegyek felelőtlen kijelentéseket. Hisz tudom milyen rossz mikor nem tartják be. Csalódás csalódás hátán. És mégis bízakodunk. Érdekesek vagyunk mi emberek!  

2011.01.25.


 

 

Eltelt ez a hónap is, hát mit mondjak, nem érzem, hogy jobb lenne mint a tavalyi. Talán egy picit. na jó azért valamennyivel jobb. Már ha ennyikével jobb lesz az év akkor.... Persze azért történnek dolgok. Megint rá kell jönnöm,hogy ne álmodozzak, mert abból nem lesz semmi. Szerdán megint feleslegesen mentem a dokihoz, a változatosság kedvéért, most rendelés nem volt. Legalább befejeeztem a sárkányt.Csütörtökön különös hátfájás gyötört, amit nem igazán értek, hogy mi volt. Ilyet még sosem éreztem. A gerincem mintha összeröppant volna a kövé meredt hátízimnak/ vagy inkább a húsnak nevezhető valaminek/ a súlyától. De ez olyannyira fájt és nyomott, hogy állni nem bírtam, tudtam. Levegőt is alig kaptam. Persze a gyógyszer mondhatni, csak álmosított. De ahogy jött úgy is ment.Persze nem igazán akartam elhinni, hog nekem ez ennyire fáj. Este megtudtam, hogy a kisebbik húgom is szenvedett a hátával. Lehet  őt éreztem. Remélem, hogy őt éreztem és nem valami komolyabb bajt! Másapra már majdhogynem kutya bajom vol. Ez van mikor az ember öregszik. Az egyik kolleginától kaptam egy tatyókát és egy felsőt, amiért megvarrtam egy ruháját.Remélem most már tényleg közeledik a jóidő! Már érzékelhető, hogy hosszabbak a nappalok. Nemsokára 16 óra és még láttok. A délelőttöm egész jól telt. Endy- vel a piacon "csavarogrunk". Ahhoz képest, hogy toros káposztát akartam főzni jól bevásároltam a frankfurti leveshez. Nagyvonalakban így zajlott a napom.

2011.01.29.


 

 

 Végre valami jó!Kész az msn-em!

2011.01.30.


 

 

Nyugtalanul ébredtem, tudtam, hogy ma fog valami történi, csak azt nem tudtam , hogy mi. Jó vagy rossz. Mert nálam ez a két megérzés ugyan olyan érzéssel jön, csak annyit tudok, hogy valami lesz. Aztán jött is a jóhír, de még most nem mondom el, mert valakinek ez meglepi lesz és addig nem akarom lelőni a poént. Mivel nem tudom, hogy kik olvassák az oldalamat /persze kivételek, akik jelzik/. Szóval jó hír.  Remélem, hogy tényleg ezt éreztem! Tegnap megint sikeresen potyán mentem a szájsebészetre, kezdem már unni. De ha már így jártam,  felhívtam a barátnőmet, hátha össze tudunk futni. Mit add Isten egyszerre voltunk egy helyen. Szépek vagyunk! Budára kell mennünk, hogy találkozzunk. Remélem holnap már le tudom ezt a húzást. Aztán csapjunk a lecsóba!

Remélhetőleg most már tényleg jön a tavasz! A medvék sem mentek vissza a barlangba és a kolléganőm kisfiának holnap lesz a farsang. Üzzék is el ezt a hideg telet!

2011.02.02. 


 

 

 Tegnap elfelejtettem megemlíteni egy dolot, jobban mondva egyfajta elmélkedés. Fogadni mernék, hogy az az illető aki kitalálta egy cipő márkának a csomagoló dobozát még soha életében nem dolgozott raktárban vagy cipőboltba. Nem próbálta ki milyen az mikor létrán kell egyensúlyozni a csuszkáló dobozokkal.  Kezdek azon gondolkodom vajon mibe fogok belehalni és lehet ez már egyfajta előre gyakorlás. Vagy egy zongora fog lecsapni , netán a cipők fognak maguk alá temetni. Egy biztos és ezt nagyon komolyan mondom / ha lenne pénzem még végrndeletbe is foglaltatnám/ nem szeretném, ha a földbe kerülnék, nem szeretnék sírhelyet. Azzal is csak a gond van. Nem szeretném, ha úgy érezné bárki, kötelező lenne kijárni a temetőbe, gondozni kéne a síromat. Nem! Bőven elég lesz az ha gondol rám. Ha szétszornak akkor úgy is elmondhatom, hogy mindenüt ott vagyok. És vajon mi van a halál után?  Jómúltkor olvastam egy könyvet amiben élménybeszámolók voltak . Családok meséltek arról, hogy a gyermekük, hogy viselkedtek kiskorukban, amiről kiderült, hogy ők már nem először születtek Kép erre a világra. Ha ez így van akkor mért nem emlékszünk rá? És ha netán gyerekként emlékszünk rá utána mért felejtjük el? Mért születünk újra és újra, ha tényleg újra születünk. Na és ha újra születünk akkor egyáltalán mért kell meghalni? És persze ezernyi kérdés merül még fel. Gondolom másban is. De akkor mégis mért mondjuk az, hogy egyszer élünk? És ezzekre a kérdésekre lehet sosem lesz válasz, vagy ha lesz az csak a halál után. És persze ha újra születünk megint elfelejtjük.

Na jó ebbe most nagyon belemerültem, viszont kíváncsi lennék mások gondoltmenetére is.

2011.02.03.


 

Tegnap kaptam egy érdekes levelet, amit ma olvastam el. Az illető azt kérte, hogy akíről faggatott annak ne szóljak róla. Viszont olyan kérdéseket tett fel, ami kicsit szíven ütött.Na de most kezdjük ott, hogy akitől a levelet kaptam, arról semmit nem tudok, viszont akiről írt... Na és persze akkor már az én fogaskerekeim is zakatolnak. Akarva akaratlanul mibe tenyerelhettem bele? És egyáltalán most ezt mire véljem? Válaszoljak arra a levélre, vagy beszéljem meg azzal akiről szó van? Melyik lenne a helyes? Vagy melyik lenne a helyes sorrend? Mit csináljak?

2011.02.13.


Szétrobban a fejem! Nem jutok egyről a kettőre! Még megvárok egy tanácsot, de azt híszem valahol már döntöttem magamba. Nem csinálok semmit. Azt mondják amit nem tud az ember az nem fáj. Az most csak egy dolog, hogy én talán megtudtam valamit. Az a valaki meg ne engem faggason. Tisztázza azzal a dolgot akivel kell. Vagy ez nagyon bunkó dolog? Ha lehet én ebből kimaradnék, de lehet már nyakig benne vagyok akarva- akaratlanul is?  Majd a rámeső részt megbeszélem vele, ha tényleg feltétlenül meg  kell tudnom. Mert ha azt vesszük én egy senki vagyok, senkitől nem kérhetek számon semmit, csak ha megigérték.

2011.02.14.


 

Magyarország legszebb természeti helye lett a Megyer-hegyi Tengerszem

 

www.youtube.com

2011.02.16.


  Remélem most már sikerül! Jé, jó csak el ne kiabáljam! Szóval a pár napi bejegyzésemhez visszatérve, hogy nem csinálok semmit, csak annyit fűznék hozzá, hogy a saját lelkiismeretem megnyugtatására elküldtem pár sort. Nem mondtam semmit, csak annyit közöltem az illetővel, hogy azt kérdezze akíről tudni arkar. De most így akarmit csináltam is én vagyok a bunkó. Ha nem írtam volna azért, hogy írtam azért. Hogy is van ez? Az én lelkiismeretem  tiszta. Nyilt lapokkal játszottam az első perctől. Akkor mért tőlem kérnek kep-021--wince-.jpgszámon dolgokat? Mindegy. Az még persz számomra is rejtély hogy ennek lesz e még valami folytatása. Most jelenleg nem firtatom a kérdést. Persze töredelmesen bevallom valahol fúrni fogja az oldalamat a kíváncsiság, de az hiszm már jócskán tanultam a hibáimból és inkább kívárom, hogy mi lesz.  Szerda sem volt asz én napom. akkor meg majdnem sikerült elájulnom. Hírtelen álltam fel mikor kopogtak.  Két percig még beszélgettem aztán az arcízmom egyszerűen nem engedelmeskedet, elzsibadt a nyelvem és nem bírtam mozgatni a szám. Bedugult a fülem és éreztem, hogy kezd minden elsötétülni Nem is értem, hogy tud kinyögni, hogy le kell feküdnöm  és csodával határos módon még be tudtam esni az ágyba. Most meg a levegő szorúlt be a szív feletti részen. Kegyetlen! Nem kapok levegőt szédülök és még a kezemet sem tudom mozgatni. Kezdjek megijedni?  Még jó,  hogy kaptam infót mit csináljak. Köszönet érte! Csütörtökön kegyes volt hozzám a gép, Pont addig müködött rendesen a net míg Vele beszélgettem. És a kolleginám is jól szorított nekem, hisz pont arról beszélgettünk milyen jó lenne. Bejött! Máskor is őt fogom megkérni! :) Ma pedig tételeket dolgoztam ki ennek a kis kolleginámnask. Remélem hasznát veszi majd és tényleg jól csinálta meg neki.

2011.02.19.

                                                                                                                                           


 

Nem tudom hova tenni a reggeli álmomat. Szinte erőszakkal keltem fel. És persze valahol kihatással is volt a napomra. Szorongás volt bennem. Mit akar jelenteni a temető?  Mintha azt éreztem volna, hogy valaki valamiért okolja saját magát és nem tudom meggyőzni arról, hogy téved. Szóval zavaros, de egy biztos én rosszul éreztem magam emiatt. Azért jó dolog is történt. Azt mondta a kolléganőm, szeret velem dolgozni. Ez jól esett!

2011.02.21.