Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011. március 2.-tól-augusztus 5.ig

Remélem most már nem rontom el és oda fogja pakolni ahova szeretném! Túl sok minden nem történt mostanában. Megnyert nagának az A csoport. Minden esetre a kitűzött terveimnek így jobb. Már csak az kell, hogy tényleg össze is jöjjön. Ma a húgommal mindketten a szájsebészeten kötünk ki. Ő már túl van rajta én még előtte állok. Szegénykémet kicsit megviselte. Félt. Én még csak most fogok. Ma megyek rádiózni. Na jó ezt nem kell a szószoros értelmébe venni, csak megyek megnézni egyáltalán hogy zajlik az ilyen! Ez egész véletlenül jött össze! Endrét csörgettem meg, érdeklődni akartam felőle, milyen volt a téli nyaralás. Erre megkérdezte ma ráérek e. Öszintén bevallom már el is feledkeztem arról, hogy szerdánként van a műsora. Szóval délutánra meg van a programom. Majd beszámolok róla milyen volt.

2011.03.02.

 

Érdekesen alakult a tegnapi napom. Mint már említettem a szájsebészeten jártam. Hihetetlen, hogy egy csontszilánk mennyi bonyodalmat tud okozni. Kicsit féltem, hogy a végén még ínyvágás lesz, de szerencsére azt megúsztam. Minden esetre jól meglettem rángatva mire sikerült kiszedni. A zsibasztó hatása ahhoz képest hamar kezdet szünni. Azt a fejfájást! A fél feje  olyan szinten lüktetet, hogy azt hittem bármelyik pillanatban robbanhat. Aztán találkozó Endrével és irány rádiózni. Érdekesség vagy sem, de az LMP székházban van a Fiksz rádió stúdiója. Állítólag jópár parlamenti képviselőt látta, de amennyire én foglalozom a politikával....Szóval fogalmam sincs kik voltak azok. De nem is érdekelnek. Én sem érdeklem őket. A műsort kicsit késöbb kezdte Endre /dj. válytfül/, mert valamit szórakoztak a nettel és persze, keresni kellett hol tud kimenni a jel. Komolyzenei műsor volt az első. És mesélt a hallgatóknak is a villányi élményéről. Aztán 7-kor kiegészült a csapat és egy rock műsor fültanuja lehettem, de mivel félig kómás voltam a műsorcimet nem tudtam megjegyezni. Az elején még számomra is élvezhető volt a zene, de mikor kicsitt összezörrent a csapat és , hogy a műsor ne álljon le hörgős rock-metal vagy mit tudom én milyen stilus volt, rá kellett jönnöm az nem az én stílusom. De hát mindenkinek más jön be. Végére azért kicsit megenyhültek. Fél kilencig voltunk ott majd együtt indultunk hazafelé. Egy biztos érdekesvolt látni, Az a sok mütyür a keverőpulton.! Le a kalappal előttük, hogy nem keverik össze a dolgokat és zökkenőmentesen csinálják a dolgokat. Csak gratulálni tudok a csapatnak!

2011.03.03.

 

 A hétvége gyorsan eltelt, aktív pihenéssel is. Szombaton az énekkaros társam  elhívott csavarogni a várba. Nem bántam meg, hogy hagytam magam elcsalni, igaz ebben annak is nagy szerepe volt, hogy végre sütött a nap. Rá kellett jönnöm, hogy a tekerős lantnak tetszik a hangja.  Ma már egy unalmas melónappal inditottuk a hetet bent. Azért meglepetésben is volt részünk. A Plazatól nőnap alkalmából kaptunk egy szál virágot, amit persze sikerült bent felejteni. Tuti szerdára elhervad. Ez az én formám. A másik érdekesség, ami itthon tünt fel mostanában, olyan mintha Folti félne a szobától, szobában. Szinte pánikszrüen menekül ki. Nyafi pedig velem alszik. Ez is furcsa egy kicsit, hisz sosem volt egy bújós, inkább szeretett elbújni. Lehet valósak a megérzéseim magammal kapcsolatban?

2011.03.07.

 

 

Meglepődtem a mai statisztikámon, ennyien még sosem nézték meg az oldalamat. azért kíváncsi lennék, hogy tényleg  érdekes az amit írok? Elgondolkoztam azon, hogyha valaki könyvet írna rólam mit lehetne abba írni. Szerintem én egy annyira unalmas szűrke egér vagyok, hogy lehet már tanítani kéne. Bár egy dologgal kapcsolatban már mondták nekem, hogy az tankönyve illő. Vajon belekerült? Ez az amit sosem fogok megtudni. A gondolataimat meg senki nem ismeri, vagy csak nagyon kevesen. De olyan is van, hogy saját magam belekeveredek, szóval az megint leírhatatlan. És ha elkezdeném sorolni ezeket a dolgokat kapásból azt kaphatnám, hogy drámatagozatra járok. Úgyhogy inkább csendbe maradok.

2011.03.08.

 

A megérzések már megint működtek. Egyik pillanatról a másikra rámtört egy furcsa érzés. Sírni szerettem volna és nem tudtam miért. Aztán megkaptam az üzenetet, Magdi anyusnak nem hosszabították meg a szerződését. Pedig annyira örültünk, hogy másfél év után végre kapott munkát és ráadásul szerette is csinálni . Na igen most gondolhatunk bármit, nekem speciel az jutott az eszembe, hogy lejárt a 3 hónap, most pedig felvesznek valaki mást aki után szintén kapnak majd valami plusz pénzt. Ennyit ér az ember, csak játékszer!

2011.03.09.

 

Történnek a dolgok, de már fáradt vagyok, hamarosan beszámolok a dolgokról, addig meg érjétek be ezzel! :) 

 

 

 kep-059--wince-.jpg

 2011.03. 13.

 

Elfáradtam. Számomra nagy kiránduláson vettem részt. A Csillag-hegytől indultunk. Irányba vettük a hegytetőket, mert 3 hegyet is megmásztunk és Csobánkán kötöttünk ki. Szerencsénk volt, nagyon jó időt fogtunk ki. Igaz egyszer - kétszer csepergett az eső, de az annyira minimális volt, hogy egyáltalán nem zavart minket, sőt kimondottan finom friss illatot adott az erdőnek. Az Egri várhoz nem tudtunk lemenni, de be van ígérve, hogy oda is elmegyünk még. De akkor már tényleg úgy hogy nagyon jó időbe és mikor nincs sár.  És mielőtt még valaki azt mondaná, hogy teljesen dili vagyok, hogy hogy akarok én a Csillag-hegytől  három hegyen keresztűl az egri várhoz eljutni, annak elmondom, hogy ez az a vár rom, ahol az Egri csillagokat forgatták. Én is most tudtam meg! Szóval ma egy kellemesen fárasztó napom volt!

2011.03.14.

 


kep-018--wince-.jpg De gyorsan eltelt ez a három nap, de tényleg egy szavam se lehet, mozgalmas volt. Hétfőn kirándulás, tegnap az egyik barátnőmhöz / aki szintén énekkaros/ mentünk el Magdi anyussal. Ma meg fogászat és rádió. Mégis csak jó tippet adtam Endrének mi legyen a műsorban. És most a Pocok és Virág műsora is nagyon tetszet, ha így folytatom a végén teljesen kikupálódom a Rock-ból. Viszont "meg vagyok fenyegetve", hogy ha legközelebb beülök, akkor mikrofont is kapok! Hahaha, én meg a rádiózás! Jó vicc!

 

 

 2011. 03. 16.

 

De jó, hogy telihold lesz- van, így van mire fogni a hangulat ingadozásomat. Most valahogy áááh, nem is tudom mit mondjak! Ráadásul még egy olyan álmom is volt, hogy csak csuda. Vajon ez is be fog következni? És ha igen mikor? És ha igen, akkor hogyan tovább?  Jó most mondhatja bárki, hogy ez csak egy rémálom volt és ha mégsem? Igaz ráérek majd akkor gondolkozni azon, ha tényleg bekövetkezik. Magammal kapcsolatban ritkán álmodok meg dolgokat. De mi van akkor ha most tényleg én vagyok soron. Minden esetre nem szeretném, ha bekövetkezne! És most Ő is nagyon hiányzik!

2011.03.18.

 



Gykep-061--wince-.jpgorsan eltelt ez a hétvége. Szinte észre sem vettem és már vége. A szombat este nagyon jó hangulatba telt, páran összeültünk az Obesterbe. Egy üres pálinkás pohárnak köszönhetem, hogy most sem itattak le, de azt hiszem az a pár pohár párlat tökéletesen megtette hatását. Állítom ma kissé másnapos is voltam. Nehezemre esett az ébresztő, de össze kellett kapni magam, hisz szereplésünk volt a budai Szent Anna templomba. A 80 éves zeneszerzőinket köszöntöttük. Most sorolnom kéne a neveket, utána is fogok nézni, de  Szokolay Sándor biztos. A misével és még a művek újra eléneklésével 12:30-ig tartott az egész. Pesze négyen megint nem hazafelé vettük az irányt. Patrick és István megint elénekelte a "Rózsalevelet" majd Patrick elszavalt egy verset, bocsánat kettőt, de amerikai létére olyan szépen, hogy bizony hármunknak könnybelábadt a szem. És mivel tudjuk, hogy szereti a verseket, Magdi anyussal megkértük tanulja meg a kedvenc versünket. És mily meglepő mindkettőnknek az Ady Endre: Őrizem a szemedet című verse az.

 2011.03.20.

 

 Most már össze kell jönnie Krakkónak! Tegnap befizettem az első részletét. Most úgy néz ki össze is fog jönni a rávaló, igaz a költöpénzt még nem tudom, hogy fogom összegyüjteni. De ezt akkor sem hagyom ki! Aztán este még volt egy érdekes beszélgetésem, megdöbbentem, mert valahol hizelgő ez rám tekintettel, de ugyan akkor most pörög az agyam. Hogy mondjam el azt amit gondolok, hogy mégse bántsam meg az illetőt? Az Ő hiánya meg egyre nagyobb. Jó lenne tudni mi van vele. A miértek és a fel nem tett kérdések meg csak gyülnek- gyülekeznek.

2011.03.23.

 

Hát mit mondjak, voltak olyan dolgok a mai napban, amire nem számítottam. Megint a szájsebészeten kötöttem ki. Persze utána olyan voltam, mint akit jól fejbevágtak. És itt van a megérzésem is. Nincs megerősítve de cáfolva sem és most kicsit nem tudom hova tenni ezt az érzést. És, hogy mért nem teszek fel kérdéseket, hogy bizonyosságot szerezzek? Mert nem kapok választ. De úgy döntöttem szombatig várok, akkor úgy is van indokom, hogy hívjam, akkor lehe rákérdek. Addig csak kibírom valahogy. Este készültünk az áprilisi fellépésre. A szólampróba alatt nagyon ott voltam, hogy én ezt nem fogom énekelni, de az összeéneklésnél már barátibb volt a helyzet. Aztán majd meglátjuk mi lesz belőle. Azért sikerült meglepni a karnagyott. A saját kórusa kitalálta, hogy a cicckom- cicckom dalocskára írt egy névnapi köszöntőt, amit elénekeltünk neki. Várta a Vajda mű első akordját és mi persze egészen mást kezdtünk el énekelni. Jól sült el!

2011.03.24.

 

Ez van mikor tervezek valamit. Mai program gyanánt a varrnivalókat akartam megcsinálni aztán teljesen másként alakult a nap. Felhívott a barátnőm, hogy a segitségemre lenne szüksége. Nem érezte jól magát és a dokihoz akart menni, de a kisfiára kellene vigyázni addig. Na és persze még azt is meg kellett keresnie egyáltalán hol van a kerületi rendelőintézet. De jó, hogy egy kerület még így is darabokra van osztva. Elmentünk egy rendelőbe, amit tudtunk, hogy hol van. Persze, hogy nem oda tartozott. De legalább meg tudták mondani hova menjünk. Persze azért volt benne félreinformálás. Természetesen a délelőtti rendelésről lemaradtunk, mire megtaláltuk az épületet és az egészben az volt a legszebb, hogy egyszer sikerült elmenni mellette. Persze érdeklődtünk is, de csak olyanokat tudtunk megkérdezni akiknek fogalmuk sem volt róla, hol lehet. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy legalább jó idő volt ránk és jól esett kint lenni a levegőn. Persze a bevállalt  varrnivalókat nem sikerült ma megcsinálni, majd hétfőn a fogászat előtt pótolom.

2011.03.25.

 

14 másodperc, csak ennyi. Ennyi volt a részemről várva várt telefonbeszélgetés. Pedig lehetett volna egy ici picit több, hisz a 10 percért már akkor levonták tőle a pénzt mikor felvette a telefont. De nekem ez mindig későn jut az eszembe. Szóval most ennyi. És hogy fokozzam megint 1 órán múlt az, hogy a netről lecsúsztam. Tényleg kezd olyan érzésem lenni, hogy ........De legalább most jobb volt a hangja, nem az a fáradt, unott "tessék" hang szólt bele. És legalább tudom, hogy megvan. 14 másodperc sok mindent el tud árulni.

2011.03.26.

 

 Mi van olyankor, ha csak az időpontot és a dátumot nem nézem? Megérzés vagy szerencse? Esetleg mindkettő? Minden esetre nekem most összejött. Mért ne, benéztem a dolgot, de legalább most már túl vagyok a fogászaton. Igaz csak szerdán kellett volna mennem. Most ujabb " hobby" után kell néznem. Valamit kezdenem kell a felszabadult szabadidővel.Ötleteket szívesen veszem!

2011.03.28.

 

Hihetetlen, hogy mikre képes ez az oldal magától. Gondol egyet és szétcsúszik. Erre mondják azt, hogy a technika ördöge? Pedig tegnap is írogattam volna, de persze nem volt hajlandó elmente. Lehet valami miatt nem kellett megjelennie. Minden esetre most nagyvonalakba elmondom, hogy Vanyarcon jártam a barátnőmmel. Aki levitt minket, azzal 8 éve találkoztam előszőr, de ez nem is tudom mennyi idő elteltével derült ki. Délután pedig megint a Fiksz rádióba kötöttem ki. Holnap pedig megyek az állatkertbe, mert kaptam ajándékba belépőt. Remélem tényleg jó idő lesz. Az átverést a mai nap megúsztam! :)

2011.04.01.

 

kep-019--wince-.jpg

Érdekes volt a hétvége!Kicsit zötyögve indult és közel voltam ahhoz , hogy azt mondom: Hagyjuk a fenébe a betervezett programot. De mégis csak lett valami az állatkerti sétából. Élményekkel gazdagodtam. Lajhárt simogattam és a tukánnal majdnem összeérintettem az orromat, annyita közel voltam hozzá. Persze Murphy pont akkor dolgozott. De sebaj, majd máskor. Aztán még persze csavarogtunk sikerült is este 10-re hazaérni. Meg kell hagyni elfáradtam, ha nem lett volna semmi dolgom, tuti fel sem kelltem volna egész nap. De akkor lehet most ízomlázam lenne. Végre Őt is elkaptam a neten, nagyon hosszú beszélgetésünk volt. Hiányzott már az ilyen hosszú beszélgetés és jó volt, hogy tudtunk tisztázni pár dolgot. Viszont ilyen éjszakár senkinek nem kivánok amilyen a mostani volt. Foltimnak gyógyúlnak a harci sebei és egyfojtába vakargatta, ez még nem is lenne baj, de hogy zörgött alatta az egész kályha! Végre mikor abba hagyta akkot meg Nyafi kezdte a nylont tépni. Alvásom egyenlő a nullával! Lész K.O. a reggel. Viszont ahhoz képest most egész jól türtem az embereket. Lehet mindig fáradtan kéne mennem dolgozni?

2011.04.04.

 

Kínaiul tanulunk énkelni. Meg kell hagyni érdekes. A dallam szerint azt hitük valmi szerelmes dalocska erre kiderül, hogy a sivatagban bandukóló tevékről szól a dal. Hát még most nagyon nem akar a nyevemre állni a szőveg, de júniusig csak meg szokom!

2011.04.08.

 

Pörög az agyam, rengeteg gondolat kavarog benne. És valahogy mindig ugyan oda lyukadok ki. Mindig ugyan azok a kérdések vetődnek fel bennem. És tudom, hogy a döntés, amit hozok végleges. Elég volt a pofonokból. Tudom még sokat fogok kapni az élettől és azoktól is, akitől nem is várnám. Hisz mindig ez történik. De egy biztos senkitől nem várok semmit. Mért is várnék, hisz ígéretekből van elég és az sokkal nagyobb csalódás ha nem tartják be, Sőt már az sem érdekel, ha ígér, majd akkor elhiszem, ha teljesítette. Lehet túlságosan cinikus lettem, és a kőfal, ami körül vesz engem már az egekig ér. Mégis sérülékenynek érzem magam. Milyen igaz hogy a látszat nagyon sokszor csal. Tudom mit akarok, szeretnék és mit szeretnék bebizonyitani, de tudom, hogy sokszor áttörhetetlen falakba fogok ütközni. És mégis az én lelkiismeretem ezt diktálja. Csak azt sajnálom, hogy a tiszta lelkiismeret , mondhatni mit sem ér. Lehet most megint depis hangulatomba vagyok vagy egyszerű hisztirohamom van! Erre még az is rátehet, hogy nem értem el telefonon. Tudom, hogy mondta, hogy nem biztos az elérhetősége, de semmi vonalhangot nem kaptam, csak azt írta ki az én készülékem, hogy: Hívás vége. Lehet nincs pénz a telcsijén és nem tudják autómatikusan levonni a kapcsolási díjat? Ilyen helyzetekre mért nincs egy olyan lehetőség, hogy a hívó fél állja a chekket, ha valami sűrgős, fontos dolog miatt kéne beszélni a kint lévő illetővel!? Oké én csak fel akartam köszönteni. De ötletnek nem lenne rossz az elképzelésem és szerintem kivitelezhető, hisz régen is volt ilyesmi, ha jól tudom. Igaz az a vonalasoknál volt. S ma már fejletebb a technika biztos nem okozna nagy gondot.

2011.04.10.

 

Annyi mindent szerettem volna írni, de persze mire gépközelbe kerültem már elfújta a szél a gondolatokat. Ami meg most a fejembe jár, hm, hát igen, azok maradjanak csak ott. Majd felteszem a kérdést az illetékesnek ha lesz rá módom.

2011.04.12.

 

Tegnap megláttogattuk Viktort, Magdi anyussal. Bevallom őszintén, szörnyűbb lájtványra számítottam. Azt hittem orbitális csövek fognak lógni belőle, ehhez képest csak egy hatalmas kötés volt at orra előtt. Nem sokáig zavartuk, szerintem tovább kerestük, mint amennyit bent töltöttünk nála, de látszódott rajta, hogy fáradt. És tuti a fájdalomcsillapító hatása is kezdett szünni. De holnap már haza is engedik, majd írok neki egy sms-t, megkérdem hogy van. Ma a plazat megszállták a gyerekek. Húsvét alkalmából nagy tojásokat helyeztek ki a folyosóra és jöttek kifesteni. Az egyik nagyon tetszik, holnap le is fényképezem és megmutatom, hogy melyik a kedvenc!

2011.04.14.

 

216273_10150151461013994_265974908993_6665943_7096655_s--wince-.jpg

Ígértem, hát megmutatom, hogy nekem melyik  tetszik. Szerintem nagyon vagány!

2011.04.15.

 

Hosszú és mégis gyors volt ez a hétvége. Mondhatom pihenés semmi nem, de megérte. Ma volt a kórus fesztivál megnyitója és mondhatom azt két komoly darabot énekeltünk el.Vajda: Pater nosztra és Liszt: Koronázási mise volt a program. Megküzdöttünk vele. Akik részt vettünk benne kevésnek éreztük a próbákat belőle. És bizony a karnagy is érezte, hogy ez még nincs igazán kész. Az összpróbák alatt föleg hideget kaptunk, amiért nem úgy nentek a dolgok, ahogy mindenki szerette volna. De este már nem volt visszaút. Meg kellett csinálni és ha kell belehalunk. Voltak részek, ahol bizony eltévedtünk, de mindig vissza találtunk a helyes útra. És a végén már egész megkedveltük azt a darabot amitől teli volt a nadrágunk. Viccelődtünk, hogy már betegek vagyunk, hogy azt dudolgatjuk, ami ellen nagyon sok ellenállásunk volt és sokan a feladás szélén voltunk. Ez egy újabb bizonyitás volt a részemről, mert csak azért is elénekeltem. Az első fellélegzés után kaptam egy kedves  baráti simogatást a a karnagytól. Mintha azt súgalta volna, hogy igen ezt megcsináltuk és a folytatás is jó lesz! Én meg egy kislánynak éreztem magam a nagy ember előtt, és jól esett a dícséret. Összeségébe véve tényleg jól sikerült az est, és büszke vagyok magunkra!

2011.04.17.

 

Nyafi tegnap éjszaka nagyon rendezkedett. Állandóan arra ébredtem fel, hogy matat. Reggel nem tudom mi okból, de bukon nyitva hagytam az ablakot, de milyen jól tettem. Csajosom kisurrant mikor mentem dolgozni és persze nem tudtam bekönyörögni. Este haza érve, furcsálottam, hogy nem jött elém, hívogattam de még akkor sem. Kinyitottam az ajtót és szembe állt velem. Kicsit érdekesen viselkedet, mutatni akar valamit. Többször is visszanézett, hogy követem -e? A szobába érve lámpát kapcsolva a bekészített utazó dobozba két kis szőrmókot fedeztem fel. Szóval a Nyafikám bepréselte magát a félig nyított ablakon és a számára kijelölt helyen világra hozta a kicsinyeit. Na nekem ezek után senki ne mondja, hogy az állatok nem okosak.A kicsinyek meg mintha rögtön tudták volna ki vagyok. Szerintem ők is hallják a külső hangokat magzat korukban, mert ahogy beszéltem hozzájuk és kézbe vettem őket egyáltalán, nem nyafogtak vagy féltek.

2011.04.20.

 

Most nem mentem haza húsvétra, barátnőmmel közösen ütöttük el az időt. Persze az időjárás nem igazán kedvezett nekünk. Azért egy kicsit kijutottunk a Duna partra. Elég sokan kolbászoltak kint. A nagy zuhé éjszaka érkezett meg. Reggel arra ébredtem, hogy valami gyerekdalocskát mondogatok. Most nem tudom, hogy tényleg van e ilyen, vagy egy az egyben az én agyszüleményem. Persze már csak részletek maradtak meg az ébredés uán és álmomban sem értettem minden szót.

2011.04.25.

 

Hűha, régen írtam, bár mihez képest. Szóval  a húsvétolásban jobban elfáradtam, mintha dolgoztam volna. Még most is próbálom kipihenni több- kevesebb sikerrel. Kedden annyira nem voltam képbe, hogy a kapun és az ajtón alig tudtam bejönni, mert összekevertem a kulcsokat, pedig máskor vakon is megtalálom még a kulcslyukat is. Szerdán kicsit rádióztunk, meccs miat most hamarabb fejezték be az adást. Csütörtökön árut kaptunk, volt mit pakolni. Másztunk, kúsztunk, hogy mindent normálisan el tudjunk rakni. És így legyen lottó ötösöm, mint ahogy eltaláltam azt, hogy írnak nekem a kórustársak, hogy menjek le a törzshelyünkre. Én ott voltam a királyi eskűvön, igaz csak álmomban, de ahogy az összefoglalót néztem, sokkal szebb volt az élő, mint az álombeli eskűvő.

2011.04.29.

 

Mit is írhatnék. Valamit megtudtam, amit még nem tudhatok / elvileg /ezért még nem is írom le mi azt. Kicsit össze szorult a gyomrom, ami még mindig tart. De mivel mindig azt mondják, amit nagyon akar az ember, az össze is fog jönni. Krakkó, Salzbur és persze az eskűvő, a lemezfelvétel, ja és persze pünkösd szerepel a terveimben eddig. Persze más is, de az nem "csak" rajtam múlik. Csütörtökön Magdi anyusnál voltam. Pénteken meg elkezdtük tanulni a francia darabot, nekem tetszik. És itt van a Viktorunk, kiben tartjuk a lelket, hogy minden rendben lesz a kapcsolatával, hisz a kis barátnője már rég döntött. És ma kaptam is Viktortól egy biztató sms-t. A jövő hét kicsit húzós lesz. Három nap "egybe" és úgynéz ki szüleim is jönnek hétvégén. Jó lesz őket látni.

2011.05.08.

 

Fáradt vagyok, nyügi vagyok, de zajlik az élet, hamarosan mesélek!

2011.05.13.

 

Szóval, amik mostanában történtek: pénteken kiderült mégis csak átkerülök másik üzletbe. Szombaton szüleim látogattak meg. Meglepetésben volt részem. Mama levágatta rövidre a haját és teljesen beőszült. Szerencsére jó idő volt ránk és jólesett kint üldögélni az udvaron. Vasárnap kellemetlen élményre ébredtem, de nyavajgás helyett inkább elmentem segíteni költözködni Picurnak. Délre gyült össze a társaság és mondhatni azt, hogy 3-3,5 óra alatt lezavartuk úgy, hogy ki is pakotunk és még a másik lakótársának is felhordtuk a cuccait. Mára jó kis izomhely lázam volt- van. A kellemetlenségem még mindig tart, remélem a műtétet megúszom. Ma az új helyen kezdtem. Érdekes volt ez a mai nap. Szeretnék holnap egész nap ágyba lenni! A krakkói útam biztosítva, a lemezfelvétel ,háááááát eddig úgy néz ki az ugrot, de hátha sikerül megoldani. Jó lenne! Az eskűvűre és Salzburgra még azt mondták messze van, addig még sok minden történhet. Mindegy mi fog történni, csak a javamra váljon!

2011.05.16.

 

pcktwtch--wince-.gif

Fáradt vagyok, nyügös vagyok, haza akarok menni!!!!!!!!!!!! Szokom a helyzeteket. Nem értem, hova rohan az idő, hova tünt most per pillanat majdnem

 két óra! És a holnapi nap is hogy el fog szaladni, már előre látom.

2010.05.23.

 

Nagyvonalakban: fáradt vagyok, készülünk Krakkóra, Áginak megműtötték a lábát. Én meg kezdem nehezen viselni a frontokat.Valamit akartam még írni, de persze elfelejtettem. Úgyhogy megyek is aludni.

2011.06.01.

 

Nyugodt lelkiismerettel megyek szabira. Az üzletvezetőnk elintézte, hogy el tudjunk menni Ginivel mindketten a tervezet szabinkra. Az énnekkerral is zajlik az élet. még pár nap és utazunk! Persze előtte még haza megyek. Kis keresztlányommal tervezzük a pünkösdi felvonulást.Úgyhogy viszem haza a "fellépő rucit". És nem kell cserélnem napot a lemezfelvételre sem, mert egy nappal előrébb hozták! Sőt még a lemezbemútatóra is meg van híva a kórus, szóval ez egy Operaházi fellépéssel fog járni! Köszönet Hazai Eszternek és Sümegi Eszter művésznőnek! Izgatottan várom a "kalandokat" ! De még valamire kiváncsi lennék. Kik kíváncsiak rám? Kik nézegetik az oldalamat? Jó lenne, ha nem rejtőzködnének némaság mőgé! :)

2011.06.04.

 

Sok mesélni valóm lenne, de most hírtelen azt sem tudnám hol kezdjem. Minden esetre a pünkösd jől sikerült, végre nem mosta el az eső. Megismertem a húgom barátját. A másik húgommal és neki a barátjával a bowlingot próbáltam ki. Elsőre egész jól ment, igaz az első gúritásaim mindig lementek a pályáról,de mindezek ellenére második lettem. A libegőzésre is alkalmam nyilt. az unokatestvéremék elhozták az eskűvői meghívót. Szóval gyültek az élmények. Ma reggelre érdekes álmom volt, bát otthon is volt egy kettő. Valami kutyával, majd egy szellemmel kapcsolatos, kissé zavaros volt. A ma reggeli, hát az meg, júj! Nem tudom , honnan jött a dolog és miért, de valami liftezés kinzot, e olyan mértékben, hogy orrvérzésre ébredtem. Na persze kaptam mindenvéle rémisztgetést. Ja jó, hogy élek? Minden esetre a vérnyomásom hozzám képest rendben van/ alacsony/ ,holnap pedig indulás Krakkóba! Talán illő lenne egy kicsit pihennem, bár ismerve magam a buszon fogok aludni. Majd Magdi anyus megkapja a fényképezőgépet. Na megyek is még van pár dolgom, lehet negyedszerre is átpakolom a bőröndöt! :)

2011.06.15.

 

Szégyen, hogy már egy hete itthon vagyok és még nem jegyeztem le semmit. De most pótolom eme hiányosságomat. Jól sikerült az út.2011.06.16.-án Fél hétkor gördűlt ki velünk a busz a Rottenbiler utcából. A buszon szinte semmit nem aludtam, a kíváncsiságom nagyobb volt. Látni akartam merre megyünk. Gyönyörű hegyvidékes tájon suhantunk keresztül.  Míg másnak a tenger a 

kep-074--wince-.jpg mindene, addig engem a hegyek vonzanak. Krakkóba elég hamar megérkeztünk annak ellenére, hogy három pihenőt is tartottunk. A vacsora előtt így át tudtuk venni a szobákat, persze ott derült ki, hogy nem egészen úgy vannak a szobák elrendezései, mint ahogy azt közölték velünk, de azért megoldottuk. A vacsoránk nagyon finom volt. Kapros burgonyát és rántott szeletet kaptunk. A krumplit úgy készítettélk el, mint mi a petrezselymes, csak ők friss kaprot tettek rá a rántott hús panírjába pedig a bors ízét véltem felfedezni. Desszertnek pedig krémes szerű süteményt kaptunk. Vacsora után szabadidővel rendelkeztünk. Volt aki bentmaradt a városban, volt aki a fesztiválon belül megrendezett koncertre ment el /ott mutatkoztak be a kórusok/. Magdi anyus és én az egyetem környékén sétálgattunk egy kicsit. Hihetetlen mennyi zöld vett minket körül, egyik park a másik hátán. Vagy csak mi voltunk jó helyen? Éjszaka nem kellett minket altatni. Másnap svédasztalos reggelivel vártak minket. Igazi terülj - terülj asztalkám volt. És éljen volt tea is! A lakmározás után beéneklés majd indulás a verseny szinhelyére akusztikai próbára. Személy szerint megdöbbentem a kissé lepukant termen. Amikor odaértünk a szingapúriak próbáltak . Mi kb 10 percet voltunk színpadon, de ez a karnagyunknak elég volt ahhoz , hogy tudja mit fog velünk művelni a versenyen. És hipp- hopp a délelőtt már el is repült. irányba vettük az éttermet ahol már várt minket az ebéd. Jobban mondva mi vártuk az ebédet, mert az előző csoport még bent volt. Az ebéd sülthús valami barna mártással és megint kapros krumpli. Desszert almás sütemény. Szabadidőnkbe a helyi kocsmák egyikét fedeztük fel Magdi anyussal, Patrickkal és Viktorral. Azt mondták jó volt az ottani csapolt sőr. A pihi után készülődtumk a koncertre, ami

byc--5---wince-.jpg a "bemutatkozó" est volt a Szent Katalin templomba. 19-től kezdődött és kb. 21-ig tartott. Nekem kicsit hosszúnak tünt. Hát még a gyerekekeknek. Minden esetre végig ültük. A fiúkkal megbeszéltük, hogy gyülekező náluk és nedves próbát tartunk. Fél egyig dumálgattunk ,énekeltünk és, hogy meglegyen az örömük egy két korty aszút én is megittam, ha már egyszer a születésnapom volt előző nap. Szombaton reggeli után szabadídővel kezdődött a nap. Még a busz indulása előtt leszaladtam a kisboltba, ami szállásunk alatt volt, hogy vacsorára és másnapra az úrta legyen zsemlém és felvágottam.Mert ott vasárnap zárva vannak az üzletek. Érdekes ez ott megoldható. A kórussal közösen felmentünk a Wawelbe. Szétnéztünk bent a templomba és elénekeltük a Liszt: Ave Mariát. Ezek után ki merre lát, szétszéledt a csapat.  A városnézés után pénzköltésre adtam a fejem, mint egy páran. Hisz nem minden nap jut el az ember Kakkóba, be kell gyüjteni a szuvenireket. Majd egy Marketbe tértünk be, hogy a másnapi hazaútra feltankoljunk.Érdekes, mikor az ember annyi mindent szeretne csinálni, akkor röpül az idő. Pillanatok alatt ebédidő lett. Az volt a meglepő, hogy addig nem is éreztem, hogy éhes vagyok míg be nem mentünk az étterembe. Mit mondjak a szombati ebéd nem nyerte el a tetszésemet. Már akkor gyanús volt valami, mikor az első asztalokra letették a tányérokat. Kicsit csavarta az orrom. És az első falat hús be is tette a kaput. Számomra nyers volt, így gyorsan felajánlottam másnak. Volt rá jelentkező. Így számomra maradt a kapros krumpli, kicsit uncsi. Desszert gyanánt jégkrém. Kicsit elgondolkoztató, a verseny napján fagyi! Ki találta ki nekünk ezt a 

img_9024--wince-.jpg

menűt? A verseny 18 órakor kezdődött. Mi voltunk az utólsó fellépők. Azt az infót kaptuk, hogy a többi kórus be fog ülni és meghallgat, ehhez képest majdhogynem üres volt a nézőtér. Talán egy kórus maradt bent. Furcsa volt hogy nem tapsoltak a darabok között. Imitált tapsot láttunk, később tudtuk meg, hogy nem lehetett tapsolni a  művek között, csak a  legvégén a kivonulás alatt. Kicsit elfáradtam, így az éjszakai csavargást kihagytam. Helyette inkább összepakoltam a bőröndöt és pihentem. Vasárnap esős napra ébredtünk. A reggeli után még a maradék dolgainkat összepakoltuk és 11-ig el kellett hagyni a szállót. Az útolsó fellépésünk egy közeli templomba volt a misén, majd a mise után még elénekeltünk néhány egyházi művet és népdalfeldolgozást. Az Esti dalnál éreztem egy könnycsepp végig gördült az arcomom, ez a dal mindig ilyen hatással van rám. A koncert után a templom előtt még elénekeltünk pár népdalt. A parkból az énekszó hallatára elkezdtek gyülekezni az emberek körénk. Egy  külföldi kórus is oda csapódott és a Danana dana hallatán üdvrivalgásba törtek ki. Ismerték és énekelték velünk. Sőt még egy kutyus is ritmusra pontosan vakkantott bele. Majd elkészítettük a csoportképet. fent a öltözőben, amit a templomtól kaptunk, Mártának a kisérőnknek átadtuk az

img_9071--wince-.jpg

 ajándékot és köszöntöttük a Muzsika Téged köszönt dallal magyarul, majd lengyelül. 14:40-kor indultunk hazafelé. Az eső szemerkélni kezdett, mintha kicsit megsíratta volna Krakkó, hogy elmegyünk. Jól haladtunk haza felé és szinte végig szívárvány kisért minket. Viktor azt mondta a buszból nem lehet lefényképezni, na onnantól kezdve verseny volt, hogy ki tud jobb képet készíteni róla. Szlovákiába tartottunk egy pihenőt, ahhol énekléssel köszöntük meg a sofőrünknek a fuvart és a segítségét. Látszódott rajta, kicsit megilletődött.Az sms is ott ért minket útól, melyben közölték velünk, hogy 3. helyezést értünk el a kategóriánkba. Ez igazi meglepetés volt számunkra, hisz nem számítottunk díjra. Este 9-re értünk be a Rottenbiller utcába. Az előzetes híresztelések ellenére, hogy csak éjfél körül fogunk hazaérni. Szerencsére még hétfőn is szabad voltam, így itthon is utolérhettem magam és a próbára is el tudtam menni ahhól most Medveczky Ádám dirigált. Ő fog irányítani minket a lemezfelvételen.Kedden pedig már megyünk is a rádióba próbálni, hogy azt a légkört is szokjuk! Szóval nagyvonalakban ez történt.

2011.06.26.

 

Nehogy már nyugodt estém legyen a munka után! Tuti Nyafi fogta meg megint a madarat. Azonosítani persze nem tudtam, mert pár toll maradt belőle. Szerencsétlen madár. Nyafival szemben nem sok esélye lehetet. De hogy még fokozzam a dolgot Brandy sikeresen beszorúlt egy müanyag csőbe. Azért kíváncsi lennék, hogy a nyavajába esett bele! Egy biztos, most megtanulta a nevét.Olyan engedelmese nyávogott mikor kértem, hogy megtaláljam mint a kis angyal! Azért a Whiski és Nyafi is annyira akart segiteni és mutatták merre keressem,majd Laci bácsi segítségével hamar ki is szabadítottuk.

2011.06.27.

 

Tegnap meg volt a lemzfelvétel! Nagyon élveztem! Hihetetlen micsoda dolgok rejtőznek ebben a munkában. Ütemről -ütemre, hangról hangra, mindent 

kep-004.jpg

nyomon követtek. Két óra alatt felvettük az első részét /vegyeskari részt/, majd a másik két órában a nőikaros dolgokat. És ha azt vesszük, nem is kellett olyan sokszor felénekelni, mert jók voltunk. Sümegi Eszternek olyan, de olyan hangja van, hogy csak csuda! Medveczky Ádámot meg jól lehetett követni. És az tetszet a legjobban, hogy nagyon közvetlenek voltak! Azért jó érzés, hogy tudom azt: jól csinálom , jól csináljuk a dolgokat / nem lettem kiállítva :) /. De az tuti, hogy egyedül nem tudnék énekelni. Következő projektem pedig a Margit szigeti szabadtéri szinpadon a Carmina Burana! Hisz az élményeket szaporítani kell!

2011.07.05.

 

Annyi minden kavarog bennem. Nem akarok senkit becsapni, hazugsággal áltatni.  Mondják járjak nyitott szemmel, oké, de tudom hazugság születne belőle. Hazudnék magamnak, hazudnék a másiknak , aztán hazudnánk egymásnak, Annak meg semmi értelme, mert mindenki szarul érezné magát. Szóval inkább becsukom a szemem. Az én lelkiismeretem nem engedi meg ezt a hazugságot. Csak, hogy fogom ezt elmagyarázni az illetőnek, hogy még se bántsam meg és beérje a barátsággal. Már ha hisz a férfi nő közti barátságba.

2011.07.08.

 

Meleg van napok óta. És még mindig fokozódik. A hétvége gyorsan elteltt. Persze a szombat kapásból nem úgy kezdődött, ahogy terveztem. Vasárnap pedig elvitték Whiskit és Brandyt az új gazdihoz. Kicsit rossz volt, de ugyanakkor örülök , hogy egy helyre kerültek. Rá kellett döbbennem, hiába vagyok valakinek szimpatikus, nekem az illető nem. Isten látja lelkemet én próbáltam barátságos lenni irányába, de ahogy beszélgetek az illetővel vagy az sms-eit olvasom a hideg futkos a hátamon. Ma eljárkáltam az egész napot. Barátnőm kért ismételten segitsége, majd elmentünk a postára. Végre letudtam a tartozásaimat, megkaptam a kottámat. Aztán egy jó nagy séta követte. Megnéztük a Városligetben ezt az érdekes szoborkiállítást. Tényleg érdekes volt! Most pedig tente, mert holnap meló , már megin ebben a nagy melegbe.

2011.07.12.

 

Tudom-tudom! De most sok minden volt, van egyszerre. Múlt héten csütörtökön elkezdődött a Carmina Burana próba, ahol utólért minket a szomorú hír. A Zoli bácsink már nem jön többet próbára. Döbbenet, hisz egy hete még ott volt velünk a lemezfelvételen, tőlem pedig kérte a közös krakkói fényképeket. De az élet ugyebár nem áll meg. Folytatódnak a próbák és holnap már fellépés. Kiváncsi leszek , hogy fog sikerülni! De biztos jó lesz. A húgom is volt itt pár napot. Jártuk a várost, kicsit szétnéztünk és fedesztünk fel számunkra új dolgokat. Vele is tudtam pár szót váltani chaten, jó tudni, hogy jól van. A "mosógépem" meg megadta magát, igaz hősiesen végig vitte a programot, csak kegyetlenül gomolykott a füst a lakásba. De szerencsére lángra nem kapott, remélem meg lehet még csinálni. Szóval egy szavam se lehet, hogy unatkozom.

2011.07.21.

 

Amilyen hideg volt a csütörtöki próbán, olyan jó idő lett péntekre. De én már kedden megmondtam, hogy nem fog esni. Ha azt veszük kapásból kétszer énekeltük el egymás után a darabot. De nagy élmény volt! A szombati kerti parti rejtett magában meglepetéseket. Most kicsit furinak érzem a dolgot és próbálom magamban feldolgozni, Kicsit nagyon a lelki világomba tapostak. Megvádoltak valamivel , amit persze nem tudok bizonyitani, hogy nem én tettem. De szerintem az illetőt nem is érdekelné, ha be lenne bizonyitva. Ő eldöntötte, hogy én voltam és kész. Csak az az érdekes ő űvöltözte a lakásban, hogy gyülőli a kétszínű embereket, közben ő maga is az, és nem is kicsit. Viszont az nagyon jól esett, hogy többen is kiálltak mellettem. Egy biztos nem kezdek el védekezni, mert nincs miért. De egy biztos ezek után nem hiszem , hogy el fogok menni hozzájuk. Bocsánat kérésre meg nem is számítok, hisz ahhoz sem volt bátorsága, hogy a szemembe mondja mit feltételez rólam. Minden esetre most sok mindent el kell döntenem magamban, mit, hogy fogok csinálni. A mosogépem kész, szerencsére nem volt komoly baja, csak egy kisebb alkatrész kellett kicserélni. Ma pedig kikapcsolódás gyanánt mozi és barátnő látogatás.

2011.07.26.

 

Lehet a napokat is oda kéne írnom, hogy tudjam milyen nap jegyeztem ide. Csütörtökön meg volt a temetés. Az égiek, ha azt vesszük megint kegyesek voltak hozzánk. Míg a gyülekező volt addig szakadt az eső, de mikor a végső nyughelyére kisértük Zoli bácsit, mintha varázsütésre állt volna el. Szép búcsúztatója volt. Aztán egy kis csapat a búfelejtőben aranyosabbnál aranyosabb történetet mesélt róla. Igen ő ilyen volt. Mindenkiben kedves emléket hagyott maga után. Szombaton Szombathelyen jártam/hova máshova mehetne olyankor az ember/. Új emberekkel ismerkedtem meg és jó volt látni régi ismerősöket. 

ssa42478--wince-.jpg

Izgatottan vártam a találkozót Elizával, hísz majd egy éve nem találkoztunk, csak a neten vagyunk kapcsolatban, szinte napi szinten. Kíváncsi voltam, tényleg milyen lett a könyv, hisz a "vázlatát" olvastam már és ha lehetek kicsit nagyképű, mégis csak az én borító ötletemet szavazták meg. Elizával mindketten reménykedtünk, hogy talán megjelenik Ő is. De sajnos nem játszot ilyet velünk. Így muszáj volt elviselnünk hiányát. Pedig milyen nagy meglepetés lett volna! Sebaj, azér jól éreztük magunkat, hisz nagyon jó társaság jöt össze. Ha azt vesszük még az idő is kedvezett nekünk. Kicsit szét is tudtunk nézni ott a Főtéren. Azért irigylem egy kicsit a Katát és a Balázst, hogy ott tudtak maradni. Nem baj, majd máskor nekem is össze jön. Holnap pedig ruha vásárlás a terv. Kíváncsi vagyok megtalálom e álmaim ruháját.

2011.07.31.

 

Nem találtam meg álmaim ruháját, ezért megcsinálják nekem/ vagy legalább is remélem az lesz ha kész lesz/. Nagyon vágyom arra, hogy Ő is lásson benne. Viszont még nekem is várni kell egy hetet, hogy felvehessem. Furcsa izgalom jár át.

2011.08.02.

 

Vegyes volt ez a mai nap. Amilyen jól indult, olyan sokként ért minket a kolléganőnknek érkezet szomorú hír. Rossz mikor az ember tehetetlen és nem tud segíteni, csak az együttérzését fejezheti ki. A nap ahhoz képest pörgősen telt. Nem panaszkodharunk a forgalom miatt. Néha már azt sem tudtuk hol áll a fejünk. Most külön jól jön a két nap pihi. Viszont bennem most valami történt. Amilyen izgatottan készültem eddig az unokatestvérem esküvőjére, most úgy érzem, hogy lehet el sem kéne mennem. Igaz ilyenkor mondják azt , hogy jól szokott sikerülni. De mi van ha mégsem fogom jól érezni magam? Onnan még csak el sem tudok szökni. Jó lehet most csak a fáradság gondoltatja ezt velem, meg  a félelem a csalódástól, hogy egyedül kellene mennem. Minden esetre még rágom a fülét, hátha tényleg célt érek vele. 2011.08.05.