Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011. augusztus 14.-től- 2012.október 14.-ig

 Na igen, nem mindig úgy alakulnak a dolgok ahogy az ember eltervezi. Erre a legjobb példa a csütörtöki napom volt. Szinte percről percre változott a program. Először is úgy volt találkozok Judittal, majd lemondtuk. Aztán mégis csak összejött a taláka, mert Magdi anyus mondta le a délutáni találkozót. Már a buszon ültem mikor Ő küldött smst, hogy itthon van, találkozó? Naná, hogy borult a program további része. Jó a ruhapróba megvolt, de onnantól kezdve rohanás/ megnyugtató, hogy nem csak nekem. Judutnak fodrász /. 

kep-037--wince-.jpg

Trappolás, haza, gyors összepakolás és irány a vonathoz.Végre! Végre átölelhettem! De vártam ezt a pillanatot és most az sem érdekel, ha ugrik az esküvő. A lényeg, hogy itt van. Pénteken déltől nélkülöznöm kellett a társaságát, de be kell látnom, hogy csak akkor intézheti a dolgait ha itthon van.Még ha nem is a kellemesebbik fajta dolgok. És ha már nem fértem be a kis teherautóba, akkor próbáltam másként hasznossá tenni magam. Ő megállapította, hogy nem bírtam megülni a seggemen, bevallom el is fáradtam. De az a tudat, hogy megcsináltam, már megérte.Holnap pedig folytatódik a rohanás. Jön húgi és remélem Ő is /ezt szeretném vele egyeztetni/. Remélem tényleg hív még ma. De ha holnap hív ez ügyben az se baj! :)

2011.08.14.

 

Rá kell jönnöm, hogy én egy akkora barom állat vagyok! És nem is csodálkoznék, ha már elege lenne belőlem. Tegnap kicsit beparáztam, hogy úgy ment el, hogy nem is szólt. Volt már ilyen egy párszor. És én hülye írok neki a külföldi számra. Most megígérem többet ilyet nem csinálok, csak tényleg akkor ha nagyon fontos mondani valóm van./ Bár most megnyugtattak, hogy elvileg ezzel nem terheltem azt a számláját /. Na mindegy, minden esetre ma már egy kicsit megnyugodtam, hogy délután már kicsengett a telcsije és este váltottunk is pár szót, megkértem, hogy a fülbevalómat hozza fel nekem, ha már tudja mikor jön fel. Húgi is elvan, büszkén mondta, hogy visszatalált a sulihoz. Holnap megint ruhapróba, vásárolni is kéne. Majd meglátjuk milyen sikerrel járok.

2001.08.16.

 

Jé, már megint eltelt jó pár nap! Hát igen az ember megkapja a méltó büntetését, ha megérdemli. De akkor is nekem ez megérte. Bár lehet kicsit túlzás volt, de valahol jóvá is tette a sors.Jó oké fájdalmasan érint, de ha a kegyes hazugságomnak ez az ára akkor legyen. Minden esetre a hétvégém jól telt. Azért kicsit szomorú, hogy valakiknek ez nem mondhatom el, és ha mégis elmondanám, talán jogosan orrolnának meg rám.De ugyanakkor nekem is fáj az, hogy nem tudnak örülni az én "boldogságomnak", akkor inkább ne is tudjanak róla.Na szóval lényeg a lényeg, hogy jól telt a hétvége és önzőségemért ma, sőt már pénteken, "megkaptam a büntetést" Vettem a lapot.

2011.08.22.

 

Kedden nagyon vártam és úgy is volt hogy jön. Délután háromig nem is volt gond ezzel az érzéssel, de mikor álmomból sírva keltem fel azzal a kérdéssel, hogy "Ugye jössz? "A megérzésem azt súgta, hogy azt az éjszakát nem tudjuk együtt tölteni. Hiába próbáltam magamban reménykedni, de valahol már tudtam, hogy nem fog jönni. Tudom, hogy mondta a haverjával feltétlenül akar találkozni, de mikor már azt mondta, hogy Z-nek rossz a kamionja,már akkor tudtam, a találkozó nem fog létre jönni. De ő is bizakodott. Ennek az lett az eredménye, hogy lekéste az utolsó vonatot amihez volt csatlakozás. Pedig én szóltam időben! De ha egyszer önfejű, innen nem tudom onnan iderángatni. Minden esetre másnap reggel megállapítottuk, hogy magának köszönheti, hogy hajnalok hajnalán kellett útnak indulnia. Hátha máskor odafigyel majd a megérzéseimre. Majd jobban szugerálom. Viszont egy régi tervem sikerülni fog.Most még nem árulom el, mert nem tudom, néha-néha ide téved e és nem akarom elsütni a poént. De majd elmesélem.   Tegnap Judittal elmentünk egy ügyvédi irodába. Megpróbálja beperelni a kórházat egy orvosi műhiba miatt. Elsőre olyan furcsa volt ahogy beszélgetett a fiatal nővel.Nem sok értelmét éreztem a beszélgetésüknek, de mikor visszajött a fénymásolás után, mintha minden megváltozott volna. Ez reménykeltő volt és tényleg elkezdtünk bizakodni, hogy lehet valami az ügyből. Tőle is kaptam választ a kérdésemre. Legalább tudom, hogy megvan! Viszont ezt a meleget nagyon nehezen viselem, de szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

2011.08.26.

 

Ma egy éktelen sikoltásra ébredtem. Pontosan nem tudtam eldönteni, hogy álmodtam, esetleg a szúnyog gabalyodott bele a hajamba vagy valami vészjelzés volt onnan valahonnan a légből. Esetleg az őrangyalom bukott ki, mert ő már tudta milyen hír fog fogadni. Minden esetre ezt nem írom le, mitől akadhatott ki, mert még nem publikus és én még valahol bízom abban, hogy nem fog teljesen úgy bekövetkezni. Minden esetre most még nem érzem a rossz hatását és ha mégis kell, fel tudunk rá készülni. Egy biztos nagyon szugerálni kell, hogy jó irányba haladjon az ügy. Aztán itt van Attila is. Neki sem lehetett a mai nap a kedvence. Adtam neki két mozijegyet, amit a mai napig fel tudott volna használni. Ezzel nem is lett volna gond, ha nem koccan a kocsijával és nem késnek 20 percet. Nem engedték be őket. Azért ez milyen már? Húsi is itt van, tegnap érkezett. Holnapra zsúfoltunk össze dolgokat, kíváncsi vagyok ebből mit tudunk majd megvalósítani. Na és az esküvőről már nem is beszélek. Az biztos hogy a Húsi és az én életritmusom is borul ezen a héten, vajon a lagziba mennyire leszünk fittek? Érdekes lesz az biztos! De hogy ne csak panaszkodjak történtek jó dolgok is. Két néni jött be vásárolni, jutalmazták a segítségemet. Be vallom kicsit zavarban is voltam és hiába tiltakoztam az ellen, hogy a kezembe adják a pénzt, nem engedték, hogy vissza adjam. A próbavásárlásom is jó volt. Szeretném látni már a kiértékelést! Tegnap pedig ajándékokat kaptam a macskuszoknak. Egy olyan szupi kaparófát, hogy csak csuda! Igaz alig fogok tőle elférni, de sebaj, a macskuszok élvezni fogják!  Szóval nagyából ilyen dolgok történtek mostanában. És ha lehet kérnem pozitív energiákat küldjetek felém!  Hogy a jó dolgok történjenek! Én is küldöm! :)

2011.08.30.

Megvolt a lagzi és milyen jól sikerült! Amennyire már nem volt kedvem menni annyira nem akartam eljönni. Terveimben az szerepelt, hogy csak a menyasszonytáncot fogom elropni ahhoz képest végig táncoltam az egészet hajnal négyig. Persze ha táncoltatnak úgy könnyű!  A holtponton kétszer is átestem, így még bele fért egy kis hajnali városnézés. És igencsak kivilágosodott mire a vendégházhoz visszaértem.Nem bántam meg! Igaz az alvásom egyenlő volt a nullával. 8-kor ájultam be az ágyba, de két óra hosszánál többet nem tudtam aludni. Arra is rá kellett jönnöm, hogy az IC-re nem szabad megvennem előre a helyjegyet. Mért ne megint késet. Szerencsémre jött egy mentesítő vonat, amivel kb. ugyanúgy értem haza, mint ahogy tervbe volt. Közben Attila, a tulajék fia is kirepült már Krétára. Ő csütörtökön köszönt el tőlünk. Akkor még itt volt Húsi is. Az egészben az volt a legszebb, hogy már akkor tudta, hogy megy ki, mikor minket áthívott mozizni. A barátnőjének nem is tudom mikor mondta meg!  A szüleit is kész tények elé állította, nekik is már csak akkor szólt, mikor már megvette e repülőjegyet. Nekem meg rá kell jönnöm, hogy a fél információkkal nem sok mindent tudok kezdeni. Bekavarnak vele és utána még én vagyok a hülye, ha másképpen értelmezek dolgokat. Csoda, ha bepöccenek emiatt?!

2011.09.06.

 

Őrlődöm! És valahol kétségbe vagyok esve! Tudom, hogy saját magamnak is hazudok,mégis kapaszkodtam ebbe a hazugságba, de azt is tudom, hogy félek. És nem tudom, ha ezt valakinek elmondanám mennyire értené meg. Egy

tajkep13--wince-.jpg

 biztos most szeretnék az illetővel egy sötét szobába beülni és elmondani a titkaimat. De lehet odáig már nem jutunk el? Hisz én itt vagyok ő meg máshol. És ki tudja valójában mit szeretne. Én tudom,de vajon lenne e bátorságom bevallani, mernék e lépni? Igen félek, hogy valakit közel engednék magamhoz és ugyanúgy járok mint mindig. Mit rontok el? És ha megtenném akkor úgy érezném valaki mást is becsapnék. Nagyon úgy érzem, hogy akiket szeretnék azoknak nem férek vagy nem férnék bele az életükbe.

2011.09.09.

 

Mosolygok a barátaimon, amikor mondják, hogy mik lebegnek a lelki szemeik előtt. Már látatlanba olyan dolgokat terveznek és mondanak, hogy én csak pislogok, hisz fogalmam sincs mi fog még kisülni a dologból, ők meg már kész tényként könyvelték el. De azért folyamatosan faggatnak a fejleményekről. Minden esetre a pénteki parámat szombaton a teljes kétségbeesés után " szétoszlatta" és megnyugodtam. Most már kezdem tudni, hogy kezeljem a helyzetet. Egy biztos továbbra is türelmesnek kell lennem. De mint tudjuk megy ez nekem. Minden dolognak eljön a maga ideje.

2011.09.12.

 

Nem tudom mi lehet a levegőbe! Szombaton csak-csak eltelt a nap, de vasárnap az őrület szélén éreztem magam. Tudtam, ha nem mozdulok ki a négy fal közül akkor végig bőgöm az egész napot, Fel kellett rázni magam és egész jól sikerült. Hirtelen ötletből adódóan délbe útnak is indultam  és a Normafát tűztem ki célul. És beváltottam egy régi álmom/ mert rájöttem  nem érdemes senkire várni/ végre megkóstoltam az ottani rétest! Ennyi jár! Aztán kicsit elbújtam, nem akartam emberek között lenni egy kis csendet akartam magam körül. Majd a hegyről már lefelé, észre vettem, hogy Budakeszin is ki tudok lyukadni és eszembe ötlött, hogy az unokatestvéremék ott laknak. Próba szerencse alapon megkérdeztem, hogy otthon vannak e? Szerencsém volt így őket is meg tudtam látogatni. Levi már igazi nagyfiú, és talán a huncutsága még nagyobb. Engem biztos, hogy levett a lábamról! Lányok készüljetek, pár év  és olyan nőcsábásszal lesz dolgotok, hogy csak csuda. Mindent egybe véve jól sikerült a napom, bár jobb lett volna, ha .. de lehet ennek a napnak most így kellett sikerülnie. Ma viszont olyan izomhely lázzal ébredtem, rá kell jönnöm, hogy többet kéne a hegyekbe mászkálni, mert teljesen elszoktam az eféle mászkálástól. Szerencsére a mai munkanap gyorsan eltelt.Igaz az elején kicsit ingerlékenyek voltunk, lehet tényleg emiatt a hideg front miatt, de szerencsére azon hamar átestünk/ valamelyest/. Kíváncsi vagyok holnap valaki felhív e telefonon?

2011.09.19.

 

Tudom írnom kéne, de különösebben nem történik semmi. Csináljuk a dolgunkat  és valahol titkolva parázunk a dolgokon. De azért jó dolog is történt, ezt majd el felejtettem! A barátnőmnek megszületett a keresztfia! Rossz dolgokról meg nincs kedvem írni. Mindenkinek meg van a maga baja, mit tetézzem még az enyémmel is. Még egy pici dicsekvés! az egyik írományom részlete. megjelent a Tollal oldalon! Ez azért feldobta a hangulatomat.

2011.09.27.

 

Tegnap Kiskunlacházán jártunk, szóval a délelőtt rohanással telt. Míg máskor türelmesen  kivárom mindenhol a sort, most inkább a felét nem vettem meg annak amit szerettem volna. Persze maga az utazás sem volt teljesen zökkenőmentes. Majdnem egy órát késett a busz, ami le vitt minket. De oda értünk időben, Szerintem ahhoz képest sok néző volt és ahogy Endre mondja: egy lélek is lélek, Annak az egynek is ugyanúgy meg kell csinálni a műsort. Mi kétszer vonultunk a színpadra. A második előtt volt egy poénos beszólásom a férfikar felé. Felsorakoztunk a bevonuláshoz, de az ajtó előtt nem fért el az egész kórus, ezért a férfiak lent a lépcsőnél sorakoztak fel. Ahogy megfordultam, olyan volt mintha erkélyről néznék le rájuk. Ekkor spontán kijött a számon: Jé, mennyi Rómeó! Teljes siker! Szerencsére a koncert is jól sikerült. Igaz van még mit csiszolni a darabon, de a jó pap is holtig tanul. Ma pedig kellemes meglepetésben volt részem láthattam kamerán keresztül!

2011.10.02.

 

Bolondok háza volt a hétvégén bent a munkahelyen!  De legalább volt forgalom! A 20% kedvezmény hihetetlen csalogató tud lenni. Az biztos, a kedves vevők inkább hiénákra hasonlítottak, Ma pedig rohangáltam egész nap, mert valami nem stimmelt a számlámmal, Kicsit gyanús volt, hogy túlgyarapodott a pénzem, Persze jó lenne, ha ennyi lenne, de inkább most derüljön ki, hogy még sincs annyi, mint hogy akkor akarják visszavenni, mikor már nincs miből. Mert ugyebár hiába a bank hibázik akkor is az ügyfelen verik le, Ráadásul ha az ügyfél nem figyel, képesek lennének kamatos kamattal számolni maguk felé. Szóval mondhatják, hülye vagyok, hogy a saját pénzem ellen dolgozok, de inkább most derüljön ki.

2011.10.10.

 

 
7252.jpg

BUMM A FEJBE!

 

2011.10.13.

 

Tudom, de nem volt kedvem. Pedig sok minden történt mostanában. Először is 14.-én megkaptam a régóta tudott felmondást, Szóval ismételten munka kereső vagyok. Szombaton aktívan hozzá is kezdtem. Meglepetésemre, már aznap hívtak egy helyre. Persze utána semmi.Túl szép lett volna, ha ilyen hamar össze jött volna valami. Egyre erősebb bennem az az érzés, hogy tényleg semmire és senkinek nem vagyok jó. Aztán jönnek a barátok és próbálják az ellenkezőjét elhitetni velem. Hogy milyen sikerrel? Jól esik és addig a pillanatig tart is, de akitől szeretném hallani, tudom, hogy nem fogom. Ez olyan ironikus. Mégis várom, hogy újra a karjaimba zárjam. Szeretem és ragaszkodom hozzá. Csak most kicsit nagyon el van tűnve. Szerencsére mostanában sok program volt az énekkarral és nem volt még időm az önmarcangolásra. 16.-án Pilisszentivánon voltunk. Szerintem egy nagyon jól sikerült koncert volt. Úgy éreztem egy két darab ott érett be igazán, Megszólalt az, aminek meg kellett szólalnia. A fellépés után pedig egy nagyon baráti vendéglátásban és közös éneklésben volt részünk. Ezeket a "bulikat" szeretem. Sokkal közvetlenebb. Aztán a héten a hollandok is megérkeztek. Velük pénteken volt közös fellépésünk a Vakok intézetének dísztermébe. Ami sajnálatos dolog volt /szerintem/, hogy kevesen ültek a nézőtéren. Mondhatom azt, hogy egymást hallgattuk meg. Viszont köszönet azoknak akik eljöttek!!! Az állófogadás szintén jól sikerült, igaz kicsit szűkösen voltunk,de sok jó ember kis helyen is elfér! A süteményeimnek sikere volt,stílusosan az egyik gesztenyés volt. Ma pedig Szászhalombattán jártunk Mozart Requiem-et énekeltünk. Remélem, munka ügyben a jövő héten már írhatok jó híreket!

2011.10.23.

 

Egy videó a vasárnapi fellépésről. Remélem van kedvetek és türelmetek végig hallgatni. És talán még engem is megtaláltok.

2011.10. 25.

 

 

 

 Áh, hagyjuk!

55302_439793876_big--wince-.jpg
 

2011.10.31.

 

Elég sokáig lappangott bennem a megfázás. Tudom, hogy a hollandokkal való szereplés után szedtem össze, de most jött ki rajtam olyan szinten, hogy kapkodok a levegő után és keresem a hangom. Minden esetre a Bazilikai fellépést nem hagytam ki. Ha törik, ha szakad, ha egyszer már ennyit gyakoroltam rá, nem hagyom, hogy egy kis nátha hátráltasson. Az élmény pedig leírhatatlan. Teltház volt. A konferanszé a közönségtől azt kért, hogy taps helyett majd néma felállással fejezzék ki tetszésüket és tisztelgésüket az 56-os hősök emlékei előtt. Azt a csendet hallani kellett volna mindenkinek.Tegnapra sikerült vissza varázsolni a hangomat,de ma ismételten nehezen jöttek ki a hangok. Lehet nem kellett volna az Ördög Saroknál üldögélnem? De ha egyszer olyan jó a társaság! Akkor inkább beledöglök is ott leszek! És ne panaszkodjak, ugye? :) Minden esetre reggel és délelőtt a "halálomat éreztem", levegő után kapkodva. Míg két telefon nem érkezett. Az egyik Ági volt, tanácsot kért, a másik pedig Ő. Ugye nem kell mondanom, hogy az addigi haldoklásom elillant. Szóval egész fél nap takarítás, rend rakás, mert fog jönni, hozzám, csak előtte én megyek hozzá! Végre,végre, végre! Valami jó is történik!

2011.11.05.

 

kep-024--wince-.jpg

Most már elárulhatom mit kapott tőlem a születésnapjára. Két évvel ezelőtt 

megmutatta az óráját, amin be volt törve az óra lap. Már akkor elterveztem, hogy én azt megcsináltatom. Igaz fogalmam se volt, hogy milyen úton- módon fog hozzám kerülni. Csak úgy nem hozhatom el, hisz biztosan kereste volna. És a költözéskor agybajt is kapott volna, ha nem találta volna meg. De a sors  és Ő is úgy akarta, hogy hozzám kerüljön. Igaz Ő azzal a feltétellel adta ide, hogy majd küldi a javíttatás árát. Dörzsöltem a tenyerem, hogy sikerült a tervem. Örült neki! De szerintem kéne kicsit igazítani a csukló "láncon". Arra még biztos, hogy rá fogom venni! De szép lett! Végre az a vágyam is teljesült, hogy "vendégül láthattam". Új arcomat is megismerte,mégpedig a durcásat. Igaz ez nálam nem sokáig tart. Mire letusoltam, megenyhültem. De köztudott nem tudok sokáig haragudni. Jó aláírom vannak dolgok amik még most is piszkálják a csőrömet, de ennyi, elfojtom, nem lovagolok a témán. Na, de az a lényeg, hogy kellemesen elvoltunk,Szerdán reggel indult vissza. Még indulás előtt játékos fenyegetőzéssel elkaptam a grabancát és sms-t követeltem tőle, hogy tudjam szerencsésen megérkezett. Ez ma du. egykor meg is jött! Pont akkor mikor már érdeklődni akartam. Működnek a megérzések! Azért arra kíváncsi lennék, hogy egy ilyen húszon akárhány órás vezetés után elküldték e melóba. De eltudom képzelni, hogy igen. De azért örülök, hogy látom kezdenek rendeződni a dolgai! Én meg nagyon remélem, hogy az én dolgaim is jól fognak alakulni!

2011.11.10.

 

Mit mondjak, érdekes volt ez a mai nap. Nem tudom, olyan furcsa érzések kavarognak bennem. Lehet a telihold váltja ki belőlem, de akkor is. Napok óta rémálmaim vannak. A próbanapra való bejutásom se volt egyszerű. Kapásból késve tudtam csak indulni, önhibámon kívül, mert kimaradt egy járat. A Kálvin térnél is volt valami baleset. Olyan nyugtalanító érzés fogott el mikor a fémkoporsót láttam. Bent az üzletbe szerencsére nem csináltak belőle ügyet,csak azt kérték legközelebb ne késsek. Ők már tudnak valamit? Majd kiderül. Valahogy reménykedtem benne, hogy Vele is fogok tudni beszélgetni. Bejött, igaz nem sokat, mert készülődött a melóba. De legalább azt megtudtam, hogy csütörtökön még hagyták pihizni. Szerencsére belátta a főnökség, az sok lett volna. Azt viszont sajnálom, hogy az oszálytalálkozójára nem engedték itthon maradni. De ez van,ezt kell szeretni. Na jó, én is befejezem a sopánka napot!

2011.11.12.

 

Azt hiszem, amit ma írtam nem kell megjelentetni. Szóval nem írom le azt a sok badarságot mégegyszer.

2011.11.23.

 

Napjaim majdhogynem ugyan úgy telnek. Pörög az agyam és nem értem, bár érthetném is, hogy mért nem kellek sehova. Minden esetre, most a barátnőmnél virrasztok, hogy fontosnak érezzem magam. Megcsináltam neki az óvodai ajándékot is. Most kaptam egy alkalmi meló ajánlatot. Több okból jár miatta az agyam. lehet le fogom mondani. Tudom, hogy kell a pénz, de bizonyos ember "utálatát" nem vagyok hajlandó lenyelni. Aláztak meg már elégszer és még biztos fognak is, de amelyiket elkerülhetem, kikerülhetem azt meg is teszem. Mert mindent én sem hagyok, annyi tartás még van bennem!

2011.11.30.

 

Vannak olyan dolgok, pillanatok mikor az ember eljut arra a pontra, hogy úgy érzi innentől kezdve már csak felfelé ívelhetnek a történések. Tegnap reggel az álmaim kavalkádjából felriadva oda jutottam, hogy hiába akarnak rajtam segíteni, ha én vetek gátat saját magam elé. Hoztam egy döntést, totál ellentetjét az előző napival, de lehet mégsem lesz belőle semmi. De most bizakodom a "megvilágosodásomban". Viszont van egy olyan érzésem, hogy valakit akaratomon kívül megbántottam, vagy egyszerűen csak tesztel. Szóval nem tudom most mit csináljak. Egy biztos megvárom míg jelentkezik. Nehogy megint az jöjjön le neki, hogy "ragadós" vagyok. Be tudom bizonyítani, hogy vissza is tudom fogni magam, ha kell, Kíváncsi vagyok meddig leszünk kussba! :)

2011.12.03.

 

Néha meglepődöm, hogy egyes emberek miket meg nem hallanak, éreznek a másik ember hangjából,még akkor is ha azt az illető nagyon titkolni akarja. Pedig hát bennem is van egy jó nagy adag megérzés, de ez akkor is megdöbbentett, mert az illető akiről beszélek az férfi. A hetem gyorsan eltelt, kaptam benne hideget meleget. Érzések tömkelege kavarog bennem. Szeretném látni a fényt az alagút végén. Most nem látom, nagyon nem,mégis bizakodni akarok, hogy lesz ez jobb. Jóra fordulhat még minden. 2011.12.10.

 

Mik is történtek mostanában? Próbálom összeszedni a gondolataimat. 9.-én vagy 13.-án / már keverem a napokat / itt volt Lizi. Elégedett volt velünk, egy óra után befejezte a próbát. Jó oké a kórus már kismilliószor énekelte a darabot, nekem új csupán.16.-án szalagavatón vettem részt. Meg kell hagyni a Daniék osztálya magasan a legjobb volt. Ők nyitották az estet az angol keringővel, és mint a kis hattyúk szuperek voltak a második produkciójukban is, 17.-én megjártuk Miskolcot, Vivaldi Glóriájával, de szerintem a másnapi adventi koncerten volt meg a kellő hatása. És most az én meghívottjaim is eljöttek. Kellemesen csalódtak. Vasárnap este folyamán még vendégeskedtünk a Laci bácsinál, majd hazajövet még felpróbáltam a keringős ruhát. Tegnap a Foltim ügyködött valamit, most lógatja a lábát, rám meg a szívbajt hozta. Persze mért ne mikor kell vele az állatorvoshoz rohanni, mikor indulni kéne a kórus karácsonyra. Szerencsére a doki megnyugtat, törés nincs, kapott egy szúrit és most szobafogságra ítéltem. A kórus karácsonyra időbe érkeztem, nem maradtam le semmiről, sőt talán mondhatom azt, hogy pont időbe érkeztem. Sok ajándékot kaptam, meg is lepődtem, mert direkt nem iratkoztam fel, hisz tudtam, hogy most nem tudok vinni senkinek semmit. A süteményemnek sikere volt ismételten. A " kocsmázás" most kimaradt. Elég sokáig elvoltunk most a Talentumba. 28,-én majd pótoljuk! :) Azt hiszem nagyvonalakban ennyi.

Mivel nem tudom, mikor tévedek ismételten ide, ezért most szeretném megragadni a pillanatot és Békés Boldog Karácsonyt szeretnék kívánni Mindenkinek!

2011.12.21.

 

Elkiabált boldog karácsony.A 21.-i bejegyzésem a rossz hír előtt íródott. Pont befejeztem Angéla nadrágját és készülődtem átvinni, hogy próbálja fel, mikor bekopogott hozzám. Mondta nagy baj van, meghalt Laci bácsi. Az agyamra valami furcsa köd szált és elsőre nem igazán fogta fel a dolgokat. Hihetetlen volt a hír, hisz előző nap még együtt voltunk az állatorvosnál és azzal váltunk el, hogy másnap találkozunk. A hír után, menekülési pánikom lett, nem akartam a négy fal között ülni. A figyelemelterelés jól sikerült, de rossz volt hazajönni. Ugyanúgy lestem az ablakukat, hátha integet. Még mindig olyan érzésem van hogy bármikor bekopoghat az ajtómon. A karácsony azért szép csendesen eltelt.

2011.12.26.

 

Azt mondják, ahogy búcsúztatjuk az óévet olyan lesz az újév. Remélem ez tényleg igaz! A salzburgi kintlétünk jól sikerült.A szilveszter éjszakát igaz, hogy a szállás helyen töltöttük, szakadó eső miatt, de nagyon jó hangulatban.

kep-233--wince-.jpgkep-282--wince-.jpg

 Bár voltak olyanok akiket nem tartott vissza az időjárás.Társas-játékoztunk. Én nagyon élveztem a jó hangulatot. A két elsejei koncert fergeteges volt. Állva tapsoltak nekünk. Az élmény és az érzés leírhatatlan. Azt hiszem azzal mindent elmondok, hogy bizony könnyek gyűltek a szemembe.Koncert után tartottuk meg a saját újév köszöntő bulinkat. Zene, tánc minden volt és persze rendőrök. Szerintem ez a kórusnál már hagyomány! :) Sajnos 2.-án a beígért találkozó elmaradt Lizivel. Ő a karmester. Kicsit csalódottan pakoltunk be a buszba. De összességébe véve jól sikerültek a dolgok. Ma Vele is beszéltem és jó pár sms váltásunk is volt. Már úgy kellet figyelmeztetni, sok lesz a számlánk! Hisz már megtapasztaltuk az milyen. Most szombaton pedig Szolnokon lesz fellépésünk, amiről állítólag tévés felvétel is fog készülni.

2012.01.06.

 

Nem írtam a koncert óta! Szégyen és gyalázat! Reggel korán volt az indulás,kicsit hőbörögtünk, hisz az osztrák út sem lett még kipihenve,nem értettük mért kell már 8-kor menni,mikor az előadás csak este 7-kor kezdődött. De eltelt az idő és bizony a csúszások miatt mondhatom azt, hogy 

408305_2181816645116_1837969001_1373054_201522737_n--wince-.jpg

jól jártunk, hogy korábban mentünk le. Ragyogó napsütés és kellemes idő fogadott minket Szolnokon. Az első akusztikai próba után jól is eset kint sétálni,  hülyéskedni. Gyermeki énünk előbújt a játszótér láttán. A lipityóka és a hinta nem maradhatott ki.A következő próba után ebéddel kínáltak minket. Finom volt,igaz a gombát művészien válogattam ki a hús közül. A főpróba kicsit érdekes volt. mikrofonba próbáltak instrukciókat adni, persze sok mindent nem értettünk belőle, mert gerjedt minden. Szerencsére az előadásra rendbe hozták.A siker nem maradt el, háromszor, ha nem négyszer, énekeltük el a ráadást. 22 órakor sikerült hazaindulnunk. Ha valaki azt mondta volna, hogy délelőtt még napsütés volt és kb. 10 fok, nem biztos, hogy elhittük volna, nagy pelyhekben hullott a hó. Még jó, hogy Lacika a Nagyvárad térre értem jött kocsival, így éjfélre már itthon is voltam. Másnap pedig próba napra mentem egy esküvői ruhaszalonba. Velük most hétvégén voltam az esküvő kiállításon. Laci bácsinak szerdán volt a temetése. Sokan voltak. De valahogy  még mindig furcsa, hogy már nincs köztünk. Még mindig olyan érzésem van, hogy bármikor kopogtathat az ajtón. Holnapra pihenést és nagytakarítást tervezek, hogy mi fog belőle összejönni, majd meglátjuk.

2012.01.17.

 

Telnek a napok, történnek dolgok és fogalmam sincs mi lesz. Azt hiszem összefoglaltam mindent.

2012.01.21.

 

Tudom írni kéne. De most miről írjak. Arról, hogy talán mindent elveszítettem, még azt is ami talán sosem volt az enyém? Igen rá kell jönnöm, hogy sok minden nem egészen úgy van, mint ahogy azt szeretném. De nem akarok panaszkodni. Ezen is túl leszek majd. És lám, valahol megint nekem lett igazam. A szürke kisegér visszahúzódik a kis odújába és megint arra az

portrait.1.1300859604.jpg

 elhatározásra jut, hogy nem akar semmit. El van ő a kis világába. Nem kell senkinek elfogadni, felvállalni őt. Inkább ne mutassanak meg semmit, ha utána visszaveszik, elveszi azt tőle.Nem fog könyörögni, hisz hiába szeretné, az akaratát nem erőltetheti rá senkire. Hiába küzdene, foggal -körömmel, azzal több mint valószínű az ellenkezőjét érné el és a másik még jobban menekülőre fogná. Úgyhogy inkább a szürke kis egér tűnik el ki tudja meddig.

2012.02.01.

 

kep-029--wince-.jpg

 Néhány infó! Itthon volt a hónap elején, pár óra volt csak  a miénk.Meló még mindig nincs. A tervezet napok nem  mindig úgy alakulnak ahogy tervezem, de néha jó dolgok  sülnek ki belőle. Így volt ez tegnap is.

 2012.03.19.

 

 A rosszat nincs kedvem leírni. Fáj, sért, dühít, de túl  fogom élni. Az ide tévedőknek kellemes húsvétot kívánok!  2012.04.06.

 

 Még élek.

 2012.05.16.

 

Hihetetlen, mióta nem írok semmit több a látogatóm! :) Akkor most sem írok semmit! :)

2012.06.02.

 

Mit írhatnék? Történnek a dolgok, már ha történésnek lehet nevezni. Valami csak lesz. Minden esetre hétfőn valami most már lesz.

2012.06.16.

 

Rettenetesen unatkozom ma! Igazából nem találom a helyem és most semmi nem jó! De egy előnye van az egyedüllétnek, nem bántok meg senkit. Ez a nap pozitívuma! 

2012.10.14.